Heimler Ernő és Lax Mária fia. Iskoláit Szombathelyen és Budapesten végezte. 1944-ben családjával Auswitzba, majd Buchenwaldba deportálták. A háború után Budapesten kezdett egyetemi tanulmányait 1950-ben a londoni Gazdasági Főiskolán fejezte be. Middlesex Megyei Tanács alkalmazottjaként kutatásokat vezetett a hosszú távú munkanélküliség témakörében (Hendon-kísérlet). 1964-ben Genfben, majd az USA-ban WHO tanácsadó volt. 1965-1970-ig a londoni, Borough of Hunslowban a szociális leépülés elsődleges megelőzésének kutatására alakult un. Hunslow -projektben dolgozott. Nevéhez fűződik a Heimler-skála néven ismertté vált, társadalmi hatások mérésére szolgáló skála kifejlesztése és alkalmazása. A témakörben 1960-tól társadalmi kapcsolati kurzusokat vezetett, a Londoni Egyetemen, a brit Munkaügyi Minisztérium fórumain, vendég előadóként az USA-ban a Washington-, és Seattle University-n. 1970-ben a Calgary Egyetem társadalmi hatások professzorává nevezték ki. 1984-ig Kanadán kívül Európában holland, belga és német egyetemeken is tartott szemináriumokat. 1985-től londoni otthonában a mentális képességek megőrzése témakörben vezetett kurzusokat. Diák korában több verseskötete - Örök hajnal (1939); Vallomás a szóhoz (1943); Napfogyatkozás (1946) - jelent meg. Deportálásának történetét „ A köd éjszakája” címmel magyarul írta meg. A „Night of the mist” címen először 1959-ben, angolul megjelent művéhez Elie Wiesel írt előszót. Szellemi hagyatékát a Heimler Foundation és a Southamptoni Egyetem gondozza.