Az Óperint utcai elején, ott ahol ma ABC van, állt Di Gleria János szülőháza. (Az Óperint utca torkolatától a Mátyás király utcáig tartó útszakasz az 1900-as évek elején még a Kereszt utca nevet viselte.) Nagyapja Antonio Giovanni (1837) kis köszörűs műhelyt alapította a Belsikátor 2-ben, de édesapja, di Gleria GioBatta még az észak-olaszországi Paularoban született (1868). GioBatta már magyar lányt, Saly Rózát vette feleségül 1894-ben. A család előbb a Kereszt u. 2-ben, majd a Rákóczi Ferenc u. 36-ban lakott. A kis műhely hamar felvirágzott, a századfordulón már több mint 10 alkalmazottat foglalkoztatott. A házaspár 5 gyermekével 1915-ig élt Szombathely, akkor Budapestre költöztek. Di Gleria János, a másodszülött fiú (1899. április 11.) iskoláit részben Szombathelyen, részben Budapesten végezte. Vegyészmérnöki diplomáját 1924-ben szerezte, műszaki doktori címét ugyanott, 1927-ben. Szakmai pályafutását Sigmond Elek professzor mellett, tanársegédként kezdte, majd az Országos Kémiai Intézetben folytatta (1927). Közben két esztendőt ösztöndíjasként a Zürichi Műegyetemen dolgozott G. Wigner professzor mellett (1930 - 1931). 1942-ben megszervezője és első vezetője a Budakeszi Mezőgazdasági Kísérleti Telepnek. 1946-ban az Agrártudományi Egyetem debreceni osztályára egyetemi tanárrá nevezték ki, és megbízták a Mezőgazdasági - Kémiai Tanszék vezetésével. E megbízatása mellett a Debreceni Tudományegyetemen a Fizikai-kémia és Kolloidika meghívott előadója. 1950-ben az Agrokémiai Kutatóintézetbe helyezik, melynek 1954-től nyugdíjba meneteléig igazgatója. 1967-től - már nyugdíjasként - 3 esztendőt tölt Kubában, ahol eredményesen részt vesz az ottani mezőgazdasági kutatás és képzés modernizálásában.
Szakmai tevékenysége, tudományos érdeklődése rendkívül széleskörű volt, kiterjedt a talajfizika, talajkolloidika és talajkémia egyes területeire éppúgy, mint a műtrágyázás és a serkentőanyagok alkalmazásának problémáira. Szervező tehetsége, aktivitása máig ható, elismert tényezője a hazai mezőgazdasági tudománynak, és kapcsolat-rendszerének. Első elnöke volt a Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társaságának. Ápolta a nemzetközi tudományos kapcsolatokat, tagja volt a Nemzetközi és Német Talajtani Társaságnak. Kiváló pedagógusi képességeivel, példamutatásával, személyisége varázsával szakemberek nemzedékeit nevelte. Mint gyakorló kísérletező kutató, élenjáró, modern technikák, módszerek meghonosítója vagy első alkalmazója, eredeti, új műszerek és eljárások kifejlesztője. Nevéhez fűződik Magyarországon az első mezőgazdasági izotóp laboratórium megszervezése, és számos modern fizikai-kémiai mérőmódszer és mérőműszer bevezetése a talajtani kutatásban. Szakirodalmi munkássága is nagyon jelentős. Száznál több szakcikken kívül szerzője, szerkesztője vagy társszerzője több ma is használatos alapműnek, köztük több kiadást megért, németül is megjelent, standard szakkönyveknek.