Szombathely városának fura alakú Fő tere már a 13. században, hasonló formában, azaz háromszög alakban terebélyesedett el, akkor még a városfalain kívül. Tartottak itt vásárokat, piacokat, egyes források szerint a szombati vásárnapok révén kapta a város a nevét: Szombathely. A fő tér Szombathely központja, mind kulturális, mind társasági szempontból; kedvelt sétáló- és találkozóhelye a helyi fiataloknak, családoknak és a városba látogató turistáknak. A 2006-os felújítás során a tér új burkolatot, padokat és szökőkutat kapott, de középkori alaprajzán nem változtattak. A tér nyugati oldalán áll a 2000-ben eredeti helyére visszaállított, Hudecz János alkotta Szentháromság-szobor, amit az 1711-es pestisjárvány áldozatainak emlékére emeltek a 18. században. Az emlékoszloppal szemben, egy virágágyáson túl helyezkedik el a város szökőkútja a Blaskó János Faunok c. szoborcsoportjával. Nem messze a szökőkúttól látható James Joyce, a híres Ulysses regény írójának szobra, egy érdekes és figyelemre méltó alkotás Veres Gábor szobrászművésztől, ami félig egy ház falából kilépve támaszkodik sétabotjára. Nem véletlen a helyszín, hiszen a világhírő regény főhősének családja, a Bloom-család valóban e házban lakott... A Fő téren sétálva egymást váltogatják a barokk, klasszicista és ekletikus lakóházak. A Szegedy-ház, a 13-as szám alatt, a legrégebbi épület, amelyet Hefele Menyhért tervei alapján 1784-86 között építettek. A 7-es számú ház 1860 körül épülhetett az épület lépcsőházában áll egy barokk stílusú Szent Flórián-szobor. Közvetlenül mellette a 8-as számú házban működött a Szentlélek gyógyszertár, melynek bútorzata, berendezése védelem alatt áll, de jelenleg sajnos nem látható. Tovább sétálva a 15-ös szám alatt látható az eklektikus stílusú néhai püspöki Zöldfa Vendégfogadó épülete, amely a 19. században még barokk stílusban tetszelgett. A tér 25-ös barokk stílusú házának homlokzatán láthatunk egy kis fülkét, melyben egy 1820 körüli Immaculata-szobrot csodálhatunk meg. A Kígyó Patika épülete a 31-es szám alatt látható, a patika pompás berendezése szecessziós stílusjegyeket visel magán, amely egyediségéből kifolyólag védett. Az épületet egyébként a feltételezések szerint Rauscher Miksa építész tervezte. Egészen különleges módját választották a régészek egy római útkereszteződés bemutatásának a Fő téri OTP-fiókban. Az egykori Savaria egyik főutcájának kereszteződését ugyanis az alatta húzódó, embermagas csatornahálózat feltárt szakaszával együtt minden betérő megcsodálhatja az ügyféltér üvegpadlóján keresztül.