Szombathely történetének fáradhatatlan kutatója nem a város szülötte de tevékenységének nagy része a Szily János u. 1. szám alatti papi szemináriumhoz kapcsolódik. Celldömölkön született 1889-ben. Édesapja dr. Géfin Lajos a helyi kórház nagy tudású, irodalom és színházszerető és értő főorvosa, édesanyja a nagy magyar érzelmeiről ismert 1848-as szombathelyi politikus, Hübner János lánya volt.

Szombathely történetének fáradhatatlan kutatójának édesapja Géfin Lajos a celldömölki kórház irodalom és színházszerető főorvosa, édesanyja a nagy magyar érzelmeiről ismert 1848-as szombathelyi politikus, Hübner János lánya volt.
Középiskoláit a Szombathelyi Premontrei Főgimnáziumban klsőbbi barátaival Pável Ágostonnal és Pehm (Mindszenty) Józseffel végezte. Tipológiát az innsbrucki egyetemen végezte 1912-ben itt szentelte pappá Franz Egger brixeni püspök.
Mikes János püspök a szombathelyi teológia a dogmatika tanárának nevezte ki. A Szeminárium vicerektoraként 1927-ben lett a püspöki, a szemináriumi könyvtár és a Herzan-gyűjtemény igazgatója. Megírta a „Szombathelyi Egyházmegye Története” című monográfiáját. 1929-től a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként a vatikáni levéltárban is kutatott. Hazatérve a város kulturális életének jelentős formálójaként részt vett a Vasi Szemle alapításában, a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság létrehozásában. Számos tanulmánya jelent meg folyóiratokban, kisebb írásait napilapokban publikálta. Levéltári kutatómunkájának eredményeként 1935-ben megjelent az „Egyházmegye papjainak történelmi névtára”. Tudományos munkásságáért a Pázmány Péter Tudományegyetem ""Doctor Collegiatus"" címmel, a Szent István Akadémia pedig rendes tagsággal jutalmazta. 1940-ben lett a teológiai főiskola rektora. Neki köszönhető a Szeminárium építésekor előkerült római leletek megmentése, a Romkert feltárásának megkezdése. Sokat foglalkozott Szombathely barokk műemlékeivel, ó írta a székesegyház legteljesebb monográfiáját. A város alapításának 900. évfordulójára - 1943-ban létrehozta az Egyházművészeti Múzeumot és megindította az Acta Savariensia könyvsorozatot. A Szeminárium működésének megszüntetése - 1952 - után egyre jobban háttérbe szorult, de Szombathely műemléki monográfiájánál nem nélkülözhették tudását, s a barokk kor megírására őt kérték fel. Az 1961-ben megjelent könyv árusítását azonban ""egyházias"" szemlélete miatt betiltották. Néhány kisebb publikációval még folytathatta egész életén átívelő tudományos munkásságát, amelyet 1973. november 10-én bekövetkezett halála szakított meg. Emlékét a Romkertben elhelyezett emléktábla és utca őrzi Szombathelyen.