Csatkai József, dr. Csatkai (Krausz) Ignác orvos és Fischer Jozsefin második gyermekeként a Moson megyei Bánfalván született. Jenő bátyja vasúti tisztviselő, Endre nevű öccse művészettörténész, Kossuth díjas soproni múzeumigazgató volt.

Csatkai József a soproni evangélikus gimnáziumban tett érettségi vizsgája után diplomáját a budapesti József Nádor Műegyetem, kémia szakán szerezte meg, ugyanitt 1914-ben ido-tanfolyamot is végzett. 1916-ban vegytanból és természetrajzból tett tanári vizsgát. 1918-20-ig a kecskeméti gimnáziumban, majd 1920-1937-ig a szombathelyi Faludi Ferenc Főreáliskolában kémiát, természetrajzot és zenét tanított. Weöres Sándor is a tanítványa volt.
A fiatal diákok érzelmi nevelését és zenei képzését különösen fontosnak tartotta. Értekezései, meséi a Cimbora és az Ifjúság és Élet című ifjúsági lapokban rendszeresen jelentek meg. A Mondo és az Ido című külföldi lapokban fordításokat és nyelvtudományi cikkeket publikált. Aktív szerepet vállalt a város kulturális életében. A Vasvármegyei Kultúregyesület zene szakosztályának titkára volt.
Eszperantista tevékenysége nyomán a húszas években Szombathely lett az eszperantó nyelv megreformálását célzó ido-mozgalom magyarországi központja, majd az Ido Világnyelv Magyarországi Szövetsége székhelye.
A magyarországi ido-mozgalom a Tanácsköztársaság bukása után meggyengült. Az eszperantó-ido párharcában az ido hívei szüntelenül keresték az optimális nyelvi megoldásokat, és nyelvtervezeteket. Ebben a folyamatban a világnyelv alapjait többször módosították. A régi szótárak gyorsan elavultak. Ennek romboló hatását tapasztalva, nyelvstabilizáló periódus, majd újabb reformok következtek. A húszas években már a többszörösen megreformált idonak kellett versenyeznie az eszperantóval.
Csatkai József 1921-ben Bécsben ido világnyelv tanári oklevelet szerzett. Kezdeményezésére 1922-ben alakult meg a Sabaria ido-csoport. Az egyesületnek tagja lett, és működtetésében tisztséget vállalt Fábián Gyula, Hudetz József és több más aktív szombathelyi értelmiségi. Csatkai és kollégái munkásságának köszönhetően több nyelvkönyv és új ido szótár is megjelent. Ennek elismeréseként 1930-ban Sopronban, 1937-ben pedig Szombathelyen voltak a nemzetközi ido-kongresszusok. Csatkai 1925–35-ben a magyarországi szervezet alelnöke, 1935-től elnöke volt. Ő szerkesztette a Szombathelyen megjelenő Avance (1921) és Ido Vivo (1934–37) ido-folyóiratokat.
Nyelvészeti művei is Szombathelyen jelentek meg.1924-ben a Petrányi Istvánnal közösen írt Ido világnyelv tankönyve, 1932-ben a Horovitz Lászlóval közös Ido Világnyelv Szótára, majd az általa összeállított Ido nyelvtan (1935) látott napvilágot.
Csatkai József 44 éves korában, daganatos betegségben váratlanul elhunyt.
A szombathelyi Bercsényi utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra.
Halála után nem sokkal a szombathelyi ido szervezet beszüntette működését.