Bernstein Béla, az egyik legnagyobb magyar zsidó történész és az első, aki a magyar zsidóság múltjáról írt jelentős munkát. Várpalotán született. A budapesti Rabbiképző növendéke lett, egy tanévet a breslau-i (ma Wroclaw) Jüdisch-theologisches Seminarban töltött. 1890-ben bölcsészdoktori oklevelet nyert Lipcsében. 1892-ben Szombathelyre került a tekintélyes és művelt hitközség élére, az 1880-ban Schöne híres bécsi építész tervei alapján épült szép új templomba. A zsidó népiskolában 1861 óta magyarul folyt az oktatás, amelyet Bernstein Béla 1897-ben egy Héber Tanfolyam létrehozásával erősített. Nagy gondot fordított az iskolára, amelynek történetét megírta és 1896-ban Budapesten meg is jelentette.

Bernstein Béla, az egyik legnagyobb magyar zsidó történész és az első, aki a magyar zsidóság múltjáról írt jelentős munkát. Várpalotán született. A budapesti Rabbiképző növendéke lett, egy tanévet a breslau-i (ma Wroclaw) Jüdisch-theologisches Seminarban töltött.

1890-ben bölcsészdoktori oklevelet nyert Lipcsében. 1892-ben Szombathelyre került a tekintélyes és művelt hitközség élére, az 1880-ban Schöne híres bécsi építész tervei alapján épült szép új templomba. A zsidó népiskolában 1861 óta magyarul folyt az oktatás, amelyet Bernstein Béla 1897-ben egy Héber Tanfolyam létrehozásával erősített.
Nagy gondot fordított az iskolára, amelynek történetét megírta és 1896-ban Budapesten meg is jelentette.

Már Nyíregyházán volt, amikor 1914-ben kiadta A zsidók története Szombathelyen című munkáját. Itt alkotta meg élete főművét, az 1898-ban elkészült: A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók című monográfiát, amelyhez Jókai Mór írt előszót. Munkája azóta is nélkülözhetetlen mind az 1848-49. évi szabadságharccal, mind a zsidósággal foglalkozók számára. Lelkipásztori tevékenysége mellett számos elfoglaltsága volt. Az Országos Rabbiegyesület elnöke és az Országos Rabbiképző Intézet "vezérlő bizottságának" tagja volt. Részt vett az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság bibliafordításában.

1909-ben a nyíregyházi gyülekezet élére került. A visszaemlékezések szerint ő volt a közösségnek évszázados történelme során a legkiválóbb rabbija, az egész város szerette és tisztelte. Nagyon hatott rá az első világháború és annak szerencsétlen befejezése. Trianoni béke elleni templomi beszédét "Magyarország igazságáért!" címmel adták ki. 1939-ben már a zsidótörvények szorításában adta ki főműve átdolgozott kiadását. Könyve vészjósló függelékeként, a 48-as zsidó honvédek leszármazottainak az országgyűlés mindkét házához intézett folyamodványát olvashatjuk, amelyben mentesítést kérnek a zsidótörvény alól! Nem kapták meg.

Bernstein Bélát 1944-ben gettóba zárták. Fia elintézte Budapestre menetelét, de ő nem hagyta el híveit. Velük ment Auschwitzba, tudta mi vár rá, csak egyszerű, fekete, jegyzetekkel zsúfolt Bibliáját vitte magával a vagonba. Hitközsége többségével együtt sohasem tért vissza. 2000 óta utca viseli nevét Szombathelyen.