A Smidt Múzeumban kiállított legyezők bepillantást engednek a múltbéli szokásokba, a

társadalmi érintkezés, viselkedés szabályaiba, valamint egy sajátos művészeti

kifejezésformába is. Miközben a hölgyek az illendőség és az esztétikum okán már évszázadok

óta használják ezt a népszerű kiegészítőt, addig az urak többnyire a praktikum oldaláról

ismerik. A legyezők számos formában és stílusban készültek attól függően, hogy melyik

korban és kultúrában voltak használatban. Anyaguk, díszítésük is rendkívül változatos, hiszen

készültek legyezők fából, selyemből, csipkéből, valamint celluloidból és tüllből is. Nem is

gondolnánk, hogy Salvador Dali, Picasso és Goya is foglalkozott legyezőkészítéssel, tehát ez

a „mesterség” valódi művészetté vált. De vajon a műalkotás-számba menő legyezőket

valóban csak hűsítésre használták a hölgyek, vagy volt más funkciójuk is? Tényleg létezett a

legyezők titkos nyelve? A Smidt Múzeumban ezekre a rejtélyekre is fény derül.

 

Előadó és tárlatvezető: Pató Andrásné